Csepregi Attila: A talajt nem dátum szerint, hanem állapot szerint kell művelni
A klímaváltozás szélsőséges hatásai drámaian átalakítják a mezőgazdasági gyakorlatokat. A gazdálkodók évről-évre egyre bonyolultabb helyzetekkel néznek szembe, hiszen a csapadék mennyisége és eloszlása egyre kiszámíthatatlanabbá vált. Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a vetőmagválasztás során már nem elegendő csupán a régi, bevált rutint követni.
Az első és legfontosabb kérdés, amelyet a gazdáknak fel kell tenniük, hogy a talaj télen feltöltődött-e vízzel. Amennyiben igen, a szakértő javasolja a korai, rövidebb tenyészidejű kukoricahibridek vetését. A megfelelő időben végzett vetés biztosítja, hogy a növény fejlődésének első szakaszában a téli csapadék még meg tudja táplálni azt. „Minél kevesebb kockázatot vállalunk a nyári hőségre és aszályra, annál nagyobb biztonságban van a termés” – emelte ki Csepregi.
Ha viszont a talaj nem rendelkezik megfelelő nedvességtartalommal és a tavasz száraz időt hoz, a gazdálkodók nehezen tudnak dönteni. Csepregi szerint ilyenkor két lehetőség kínálkozik: lehet, hogy célszerű egyáltalán nem vetni, ha a minimális nedvességtartalék is hiányzik, vagy választhatják a késlekedést és hosszabb tenyészidejű fajtát, abban a reményben, hogy a csapadék a következő hónapokban megérkezik.
Csepregi Attila hangsúlyozta, hogy az agrotechnikai döntések terén nincs univerzális megoldás. Attól függetlenül, hogy no-till vagy szántásos művelést alkalmazunk, a középpontban a terület saját adottságai állnak. Például a lazítózás során száraz talajban komoly károkat okozhat a nagy rögök kialakulása, amely megakadályozza a víz felszín alatti feljövetelét, ez pedig termésdepresszióhoz vezethet. A szántás problémáit is a rossz talajállapotban végzett, nem megfelelő időzítésű gyakorlat okozza, ami évtizedes hagyomány révén alakult ki.
„A szántás nem annyira rossz, mint ahogyan azt sokan gondolják, a kezelés módja viszont gyakran helytelen” – véli Csepregi. Emellett a tápanyag-utánpótlási szemlélet is jelentős változáson ment keresztül. Az extrém száraz időszakokban a nitrogén kijuttatása a vetés előtt akár hátrányos is lehet; a nedvesség hiányában ugyanis nem épül be, sőt, akár „meg is égetheti” a növényeket. Az új tendencia szerint sok gazda inkább állományban végzi a trágyázást, amikor a talaj valóban nedvességgel rendelkezik, és eső is várható.
Csepregi végül arra mutatott rá, hogy a mezőgazdasági gyakorlatnak alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó körülményekhez. A talajnak nem csupán egy egyszerű közegnek kell lennie, hanem élő rendszernek, amelyet megfelelően kell kezelni és minden évben az aktuális állapotához kell igazítani a gazdálkodási döntéseket.
