Home Uncategorized Már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac a külföldieknek

Már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac a külföldieknek

by Zalan
Már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac a külföldieknek

Már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac a külföldieknek: a drágulás és az erős forint is közrejátszik

Jelentősen visszaesett a külföldiek aktivitása a magyar lakáspiacon: tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi állampolgár vásárolt ingatlant, idén pedig 28 százalékkal csökkent a külföldről érkező érdeklődések száma. A visszaesés hátterében a lakásdrágulás, a forint erősödése és a rövid távú lakáskiadás korlátozása is állhat.

Tavaly 5,6 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakóingatlant Magyarországon, 15 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A külföldiek aránya az összes adásvételből is csökkent: 2024-ben még a vásárlások 5 százaléka volt külföldi vevőhöz köthető, tavaly már csak 3,7 százaléka. Budapesten az adásvételek 4,4 százalékában szerepeltek külföldiek vevőként, a belső pesti kerületekben azonban minden tizedik lakásvásárlás külföldiekhez kötődött, az ottani forgalom értékéből pedig 13 százalékkal részesedtek.

Az év első tíz hónapjában 147,5 ezer érdeklődés érkezett külföldről az eladó ingatlanokra, ami éves összevetésben 28 százalékos visszaesést jelent, ráadásul az idei év minden hónapjában alacsonyabb volt a külföldről érkező érdeklődések száma, mint 2025 azonos időszakában. A vásárlók állampolgársága alapján készült statisztika és az érdeklődéseket számláló adatok között az a különbség, hogy utóbbiakban a külföldön élő magyarok is szerepelnek, a Magyarországon élő és itthonról érdeklődő külföldi állampolgárok viszont nem.

A visszaesésnek három fő oka van. A tavalyi drágulás európai szinten is kiemelkedő tempója miatt a hazai lakásárak már regionális viszonylatban sem számítanak annyira olcsónak. A forint idén több mint 5 százalékkal erősödött az euróval szemben, ami a lakásdráguláson felül szintén növelte a hazai ingatlanok árát a külföldiek számára. Budapesten ráadásul egyre több belvárosi kerület korlátozza a rövid távú lakáskiadást, ami korábban sok külföldi számára tette vonzóvá a fővárost. Míg 2024-ben a KSH adatai alapján még minden negyedik-ötödik vásárló külföldi volt a pesti belvárosi kerületekben, tavaly már csak minden tizedik.

A külföldiek körében jelentős különbségek láthatók a célpontok és a vásárlásra fordított összegek tekintetében. A német állampolgárok tavaly is vezették a rangsort: több mint 1400 lakóingatlant vásároltak, elsősorban dunántúli községekben, átlagosan 33,4 millió forintért. A második helyen a román, a harmadikon a szlovák vevők végeztek 760, illetve 661 lakóingatlan-vásárlással, mindkét ország esetében a határ közelében lévő lokációk voltak a fókuszban. A kínai és a vietnami vevők vásárlásainak legalább 90 százaléka Budapestre koncentrálódott.

Méretes eltérés látszik a tavalyi vásárlások között: míg a román állampolgárok átlagosan 15,7 millió forintot költöttek egy-egy magyarországi lakóingatlanra, addig az oroszok közel hatszor ennyit, 91,2 millió forintot. A nyugdíjas korú külföldiek is jelentős szerepet játszanak: a német vevők 30 százaléka legalább 65 éves volt, ugyanez az arány a svájciaknál 27,4, a hollandoknál 26,6, az osztrákoknál pedig 20,3 százalékot tett ki.

Az idei adatok szerint a külföldről érkező érdeklődések 42 százaléka Ausztriához és Németországhoz köthető, előbbiből 36, utóbbiból 34 százalékkal kevesebb érdeklődés érkezett az év első tíz hónapjában, mint egy évvel korábban. Az általános tendenciával szemben Spanyolországból és Ukrajnából 5-5, Görögországból pedig 8 százalékkal nőtt az érdeklődések száma.

A tavalyi lakásvásárlási adatok és az idei keresleti statisztikák egyaránt az olcsóbb ingatlanok és a vidéki házak népszerűségére utalnak. Január és október között a külföldről érkező érdeklődések 38 százaléka a 40 millió forintnál olcsóbb, további 32 százaléka pedig a 40–80 millió forintos ingatlanokra irányult. Ingatlantípusok szerint a vidéki házak vezetik a rangsort 39 százalékos részesedéssel, ezeket követik a budapesti lakások 27 százalékkal.

Területi szempontból Budapest a legnépszerűbb célpont, a fővárosban található ingatlanokra érkezett az érdeklődések harmada. Pest vármegye 12, Győr-Moson-Sopron 6 százalékkal részesedett a külföldi keresletből, a három Balaton-parti vármegye – Zala, Somogy és Veszprém – együttesen pedig 14 százalékkal. A belső pesti kerületek egy részében ugyanakkor közel megfeleződött a külföldről érkező érdeklődések száma: a VII. és a VIII. kerületben 44-45 százalékos visszaesés következett be.

A legfrissebb lakásár-adatok visszaigazolták a lakásdrágulás jelentős lassulását. Míg tavaly a harmadik negyedévben éves összevetésben még 24 százalékos volt a lakásdrágulás, addig az idei második negyedévben már csak 10,5 százalékos. Az ingatlan.com lakásárindexe ugyanerre az időszakra 13,1 százalékos, a Magyar Nemzeti Bank mutatója pedig 12,3 százalékos drágulást jelzett. Az ingatlan.com frissebb adatai alapján az áremelkedés lassulása azóta is folytatódott: októberben országosan már csak 6,9 százalékos, Budapesten pedig 1,8 százalékra mérséklődött az éves drágulás üteme.

Related Posts

Leave a Comment

Kövess minket a közösségi médiában

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette FinTerv Alap

 

A megosztott tartalmak nem tekinthetők hivatalos befektetési vagy pénzügyi javaslatnak. Csak tájékozódásra szolgálnak.