Home Uncategorized Elszabadulnak az árak az euró bevezetése után? Ez vár a magyar gazdaságra

Elszabadulnak az árak az euró bevezetése után? Ez vár a magyar gazdaságra

by Zalan
Elszabadulnak az árak az euró bevezetése után? Ez vár a magyar gazdaságra

Valóban elszabadulnának az árak az euró bevezetése után?

Az euró bevezetésével kapcsolatos egyik leggyakoribb félelem a drasztikus áremelkedés, a nemzetközi tapasztalatok azonban cáfolják ezt az aggodalmat. A korábban csatlakozó országok adatai azt bizonyítják, hogy az árszínvonal növekedését a gazdasági fejlődés, nem pedig a közös valuta okozza. Ráadásul Magyarország az uniós átlaghoz viszonyítva már most is kimagasló árszinttel rendelkezik, így egy esetleges átállásnál sokkal kisebb tere lenne az árugrásnak.

Amikor felmerül a forint lecserélése, a viták jellemzően a gazdaságpolitikai önállóság elvesztése és a pénztárcánkat közvetlenül érintő drágulás körül forognak. Bár az átállás elméletben csupán az árak hivatalos konverziós árfolyamon történő átszámítását jelenti, a lakosság rendszerint két dologtól tart: a kereskedők átváltáskori felfelé kerekítésétől, illetve a hazai árak uniós átlaghoz való hirtelen felzárkózásától. A kerekítések ugyan valóban okozhatnak egy átmeneti, minimális inflációs többletet, de tartós, rendszerszintű áremelkedéshez nem vezetnek.

A magyarok egyre kevésbé tartanak az áremelkedéstől

A felmérések szerint a magyarok egyre kevésbé tartanak ezektől a hatásoktól. Az Európai Bizottság 2026-os Eurobarométer-kutatása rámutatott, hogy itthon mindössze a lakosság 25 százaléka aggódik az euró árfelhajtó hatása miatt, miközben ez az arány Lengyelországban 71, Csehországban pedig 67 százalék. Ez jelentős szemléletváltást tükröz, hiszen 2025-ben még 37 százalék várt inflációt a devizacserétől, 2020-ban pedig a többség osztotta ezt a félelmet. A szeptemberi hazai kutatások is arra engednek következtetni, hogy a drágulástól való félelem meredek csökkenése szorosan összefügg az euróbevezetés növekvő társadalmi támogatottságával.

A múltbeli csatlakozások tapasztalatai

Az elmúlt húsz évben az euróövezethez csatlakozó országok árszínvonala valóban közelített az uniós átlaghoz, ám ez a folyamat szorosan együtt mozgott a gazdasági fejlettségük, vagyis az egy főre jutó GDP növekedésével. A tartós áremelkedést tehát a reálgazdasági konvergencia generálja. Ezt bizonyítja az eurózónán kívüli országok példája is, ahol az elmúlt két évtizedben a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan ugyanúgy emelkedtek az árak, függetlenül a használt fizetőeszköztől.

Magas kiindulási árszinttel vágnánk bele

Magyarország esetében a kiindulási pontot is érdemes figyelembe venni, a hazai árszínvonal ugyanis már most eléri az uniós átlag 78 százalékát. Történelmi távlatban egyetlen állam sem vezette be a közös fizetőeszközt ilyen magas relatív árszint mellett, az euróbevezetést megelőző öt évben korábban csak Lettország és Horvátország lépte át a 70 százalékos küszöböt. Mivel a magyar árak már ennyire megközelítették az európai átlagot, egy esetleges devizaváltás során jóval szűkebb lenne a tér a további áremelkedésre.

Az euró önmagában nem indít el drágulást

Összességében kijelenthető, hogy az euró bevezetése önmagában nem indít el drasztikus drágulást. Az inflációs folyamatokat sokkal inkább a gazdasági felzárkózás és a globális piaci környezet, például az energiaárak alakulása határozza meg. Ha a hazai gazdaság konvergenciája folytatódik, és a nemzetközi környezet is kedvező marad, a kereskedői kerekítésekből fakadó, tized százalékpontokban mérhető átmeneti hatás érdemi teher nélkül átvészelhető.

Related Posts

Leave a Comment

Kövess minket a közösségi médiában

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette FinTerv Alap

 

A megosztott tartalmak nem tekinthetők hivatalos befektetési vagy pénzügyi javaslatnak. Csak tájékozódásra szolgálnak.