Burnham kitart az uniós közeledés mellett, és visszautasítja Cameron figyelmeztetését
Andy Burnham brit miniszterelnök határozottan elutasította elődje, David Cameron figyelmeztetését, amely szerint kerülni kellene az európai uniós visszacsatlakozásról szóló vita újraélesztését. A kormányfő továbbra is az Európai Unióval való szorosabb együttműködés terve mellett áll, és a jövő héten Brüsszelbe utazik, hogy több stratégiai megállapodást is aláírjon, miközben a hosszú távú célok között a teljes jogú tagság visszaállítását is napirenden tartja.
A jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón várhatóan olyan egyezményeket ír alá, amelyek összehangolják a brit élelmiszer-biztonsági és klímavédelmi előírásokat az uniós szabályozással, valamint magasabb vámokat vezetnek be a kínai járműimportra. A találkozó után a miniszterelnök felvázolja az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatának hosszú távú lehetőségeit. Ezek között szerepel a következő parlamenti választások utáni teljes visszacsatlakozás, a visszatérés az egységes piacra vagy egy új vámunió létrehozása. A kormány ugyanakkor jelezte, hogy a választásokig nem lesznek alapvető változások, mivel a Munkáspárt 2024-es választási programja kizárta ezeket a lépéseket.
A tíz évvel ezelőtti Brexit-népszavazás után lemondott Lord Cameron a héten arra figyelmeztetett, hogy a csatlakozási vita újranyitása antidemokratikus lenne, és egy újabb hosszú, fájdalmas időszakot indítana el. A volt konzervatív kormányfő szerint a visszatérés lebegtetése rövid távon rontja London tárgyalási pozícióit, mert az uniós tagállamok nem lesznek érdekeltek egy előnyös partnerségi alku megkötésében, ha úgy látják, hogy a britek idővel úgyis újra belépnek.
Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt jelenlegi vezetője szintén bírálta Burnhamet a régi sebek feltépése miatt, és megerősítette, hogy pártja ellenzi a visszacsatlakozást, sőt az Emberi Jogok Európai Egyezményéből is kilépne. Burnham szerint azonban Cameron megszólalása sokkal inkább a Konzervatív Párt belső egységének megteremtéséről szól, mintsem a brit nemzeti érdekek védelméről.
A miniszterelnök cáfolta elődje azon állítását is, miszerint a Brexit nem felelős a lassú gazdasági növekedésért. A pénzügyminisztérium elemzéseire hivatkozva hangsúlyozta, hogy a kibocsátáskereskedelem és az agrár-élelmiszeripar területén kötött megállapodások érdemben élénkíthetik a gazdaságot, alacsonyabb árakat hozhatnak a fogyasztóknak, és csökkenthetik a brit vállalkozások költségeit.
Az európai közeledés kérdése a kormányon belül és a választók körében is megosztottságot szül. Míg Burnham kitart a 2025-ös pártkonferencián tett kijelentése mellett, miszerint még az ő életében szeretné újra az EU-ban látni az országot, és ebben Wes Streeting védelmi miniszter is támogatja, addig John Healey pénzügyminiszter szerint a britek egy évtizede már döntöttek a kérdésben. Emellett egy friss felmérés szerint a miniszterelnök saját választókerülete, a 2016-ban 65 százalékban a kilépésre szavazó Makerfield lakosai is elutasítják az uniós nyitással járó kompromisszumokat.
A jövő héten aláírandó állat- és növény-egészségügyi megállapodás a becslések szerint évi 5,1 milliárd fontos többletet hozhat a külkereskedelmi forgalomban, ám ennek ára a brüsszeli szabályok átvétele lesz. A jogharmonizáció miatt például betilthatják a brit boltokban a szalonna- vagy csirkeízű chipset és a vegetáriánus steakeket, mivel egy tervezett uniós előírás megtiltaná a hússal kapcsolatos kifejezések használatát a húsmentes termékeknél. A Lordok Háza európai ügyekkel foglalkozó bizottsága arra is figyelmeztetett, hogy az új egyezmény miatt az Egyesült Királyság kénytelen lesz naponta átlagosan két új brüsszeli jogszabályt átvenni, ami évente 780 brit törvénymódosítást tesz majd szükségessé.
