Pusztító nyomot hagyott az aszály a miskolci arborétumban: 30 év munkája veszett kárba, 50 fenyő kell kivágni
Újabb szomorú példája mutatja, milyen pusztítást hagy maga után az évek óta tartó csapadékhiány és az idei szélsőséges időjárás. A miskolci Avasi Arborétum, vagyis a Dr. Adorján Imre Fenyőkert gondozói a közösségi oldalukon számoltak be arról, hogy az elmúlt két évben csaknem ötven fa ment tönkre a kertben.
A különleges növénygyűjtemény több mint három évtizedes munkával kialakított állományának egy része menthetetlenné vált: a gondozók szerint több fa mindössze egy-két hét alatt száradt ki annyira, hogy már nem tudtak segíteni rajta.
A miskolci Avasi Arborétum fenntartói bejegyzésükben azt írják, általában igyekeznek a Fenyőkert szép, hangulatos arcát megmutatni, most azonban nehéz szívvel számolnak be a veszteségekről. A pusztulás hátterében nem egyetlen okot neveztek meg: a kevés csapadék, az enyhe telek, valamint a felszaporodó kórokozók és kártevők együttesen viselik meg az érzékenyebb fákat. A közel ötven elpusztult példányt már ki kell vágniuk, hogy a kert többi része fellélegezhessen.
A veszteség nem csupán a fák számában mérhető. Ahogy a gondozók fogalmaztak, „nem csak természeti, hanem eszmei kárt is jelent, hiszen több mint 30 év munkája veszett kárba pillanatok alatt”.
A kivágás utáni takarításhoz ezért a lakosság segítségét is kérik: önkénteseket várnak november 14-én, szombaton és 15-én, vasárnap reggel 8 és délután 4 óra között. A feladat elsősorban a kivágott fák után maradó zöldhulladék, ágak és gallyak összegyűjtése, kötegelése lesz. A helyszín az Avasi Arborétum, a miskolci Aulich és Perczel Mór utca közötti területen.
1901 óta nem volt ilyen száraz nyár Magyarországon
A miskolci fenyők pusztulása egy olyan időszakban következik be, amikor a hazai növényzetnek rendkívüli időjárási körülményekkel kellett megküzdenie. A HungaroMet októberben közzétett elemzése szerint 2026 nyara 1901 óta a legszárazabb, egyben a második legmelegebb volt Magyarországon. Országos átlagban mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott, ami az 1991–2020 közötti éghajlati normál mindössze 36 százaléka. Augusztus ráadásul a mérések kezdete óta a legmelegebb hónapnak bizonyult, a hőmérséklet pedig ezen a nyáron több alkalommal is szélsőségesen magasra emelkedett.
A baj nem egyik napról a másikra alakult ki: a HungaroMet szerint az aszály már 2025 második felében elkezdődött, és a 2025/26-os tél, majd a tavasz is az átlagosnál szárazabb volt. A talaj így már a vegetációs időszak kezdetén jelentős nedvességhiánnyal küzdött. Április és szeptember eleje között az időszak csaknem 84 százalékában az ország területének legalább 30 százalékán közepes vagy annál súlyosabb aszály állt fenn, augusztus végére pedig az ország felén már súlyos mezőgazdasági aszályt mértek.
A HungaroMet aszályindexe alapján a 2026-os év az elmúlt 126 év egyik, több időskálán is a legsúlyosabb vízhiányos időszaka volt.
