Tömeggyártásba kezdett Oroszország: filléres fegyverekkel csapnának le Ukrajnára
Oroszország új, kis méretű és olcsó robotrepülőgépek tömeggyártásába kezdett, amelyek alacsony repülési magasságuk és nagy sebességük miatt komoly kihívást jelentenek az ukrán légvédelem számára. A polgári elektronikából és drónalkatrészekből épített fegyverekből Moszkva már idén ősszel több százat vetett be, a jövő évre pedig tízezres nagyságrendű gyártást tervez, amire Kijev új, saját fejlesztésű elfogóeszközökkel próbál válaszolni.
A kis méretű robotrepülőgépek koncepciója az olcsóságra és a tömeggyártásra épül. Míg egy hagyományos, többtonnás robotrepülőgép, mint például az orosz H-101-es darabonként kétmillió dollárba kerül, ebből az összegből akár tíz kisebb változat is megépíthető. Ezek az eszközök a katonai szabványok helyett a szabadpiacon is beszerezhető kereskedelmi elektronikára és a repülőmodellekhez tervezett kis sugárhajtóművekre támaszkodnak. Bár töredékébe kerülnek a nagy fegyvereknek, a 600 km/h feletti sebességükkel és manőverezőképességükkel nehezen elfogható célpontot jelentenek.
Az új fegyverkategória iránti igény éles versenyt indított el az orosz hadiipari vállalatok között. A Kronsztadt vállalat által fejlesztett Banderol típus gyártása egy 2025-ös ukrán támadás miatt megakadt, technológiáját azonban a Rosztyeh állami óriásvállalat vette át. Kifejlesztették a lényegesen olcsóbb, 500 kilométeres hatótávolságú Dany-T modellt, miközben a Taktikai Rakétafegyverzet Vállalat az 1200 kilométerre is eljutó Filin robotrepülőgépen dolgozik. A versenybe az Alabuga különleges gazdasági övezet is beszállt a sugárhajtású Gerany drónok átalakításával, amelyek legújabb változata már beépített hajtóművel és az elektronikai hadviselésnek ellenálló navigációs rendszerrel rendelkezik, sebessége pedig eléri a hagyományos robotrepülőgépekre jellemző 900 km/h-t. Vladiszlav Vlaszjuk ukrán szankcióügyi biztos szerint ez a gyártók közötti rivalizálás kifejezetten rossz hír Kijev számára, mivel a különböző alkatrészeket és megoldásokat használó fegyverek mindegyike hatékony a maga módján.
A látványos fejlesztések ellenére az orosz hadiipar továbbra is erősen függ az importtól, különösen a kínai hajtóművektől és a külföldi elektronikától. Bár az orosz vállalatok már megkezdték a hazai hajtóműgyártást is, a behozott, sokszor kifogásolható minőségű alkatrészek ellenőrzése és összeszerelése többnyire már helyben, Oroszországban történik. Moszkva az elmúlt időszakban már élesben is tesztelte az új eszközöket, így 2026 októberében összesen 360 darab Banderol és Dany-T fegyvert vetettek be. A tervek szerint jövőre, 2027-ben csak a Dany-T gyártását évi 14 ezer darabra pörgetik fel, hogy ezzel merítsék ki az ukrán légvédelmet és tehermentesítsék saját stratégiai bombázóikat.
Válaszul Ukrajna olcsó és tömegesen gyártható elfogóeszközök – köztük új légvédelmi rakéták, páncéltörőkből átalakított rendszerek és nagy sebességű elfogódrónok – fejlesztésébe kezdett. A sikeres védekezéshez azonban a saját innovációk mellett elengedhetetlen a nyugati légvédelmi rendszerek támogatása, az orosz gyárak elleni célzott csapások folytatása, valamint az alkatrész-utánpótlást akadályozó szankciók további szigorítása.
