Az EU lazítana a 2035-ös autós kibocsátási szabályokon
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága 48 igen, 30 nem szavazattal és két tartózkodás mellett támogatta a 2035-re előírt autós kibocsátási szabályok módosítását. A javaslat szerint a gyártóknak a korábban előírt 100 százalék helyett 87,5 százalékkal kellene csökkenteniük az új autók szén-dioxid-kibocsátását.
A bizottság által elfogadott javaslat kibővítené a zéró emissziós járművek uniós definícióját: nemcsak azok az autók tartoznának ebbe a kategóriába, amelyek kipufogójából egyáltalán nem távozik szén-dioxid, hanem azok is, amelyek kizárólag meghatározott megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyaggal működnek. A hagyományos benzin és dízel nem tartozik automatikusan ebbe a körbe, így a módosítás nem jelenti azt, hogy 2035 után korlátozás nélkül lehetne új benzines és dízelautókat forgalomba helyezni.
Kedvezményes elszámolás és szuperkreditek
A fennmaradó kibocsátás egy részét a gyártók az Európai Unióban előállított, alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél felhasználásához kapcsolódó kreditekkel kompenzálhatnák, legfeljebb a 2021-es referenciaérték 7,5 százalékáig, így összességében legalább 95 százalékos kibocsátáscsökkentést kellene elérniük. A könnyű haszongépjárműveknél 2030-ra 35 százalékos, 2035-re pedig 80 százalékos célt javasolnak a képviselők.
A tervezet az elektromos autók elterjedését is ösztönözné: a legfeljebb 4,2 méter hosszú, az EU-ban gyártott kis elektromos autók 1,4 járműnek, a szigorú energiafogyasztási követelményeknek megfelelő, szintén uniós gyártású elektromos autók 1,2 járműnek számítanának a flottaszintű átlagos kibocsátás kiszámításakor. A szociális lízingprogramban regisztrált modelleknél ezek a szorzók 1,5-re és 1,3-ra emelkednének.
Ipari lobbi a szabályok enyhítéséért
A szabályok enyhítését több autógyártó és érdekképviselet is szorgalmazza. A BMW és a Volkswagen lobbizott azért, hogy a kizárólag megújuló, illetve szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő autók kedvezőbb elbírálást kapjanak, a Mercedes-Benz szintén támogatta a technológiasemlegesebb megközelítést. A német autóipari szövetség (VDA) 2025 novemberében tízpontos javaslatcsomagban állt ki a megújuló üzemanyagok mellett, hasonló álláspontot képvisel az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) és a beszállítókat tömörítő CLEPA is.
Az eFuel Alliance a szintetikus üzemanyagok szélesebb körű alkalmazásáért lobbizik: az Európai Parlament találkozókat nyilvántartó adatbázisa szerint 2024 júliusa és 2026 októbere között 48 alkalommal egyeztetett európai parlamenti képviselőkkel, összesen 32 képviselőt érintve. A szervezet azt is szeretné elérni, hogy ne korlátozzák 3 százalékban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokhoz kapcsolódó kreditek felhasználását.
Bírálatok és a következő lépések
A Transport & Environment szerint a bioüzemanyagok és a szintetikus üzemanyagok rendelkezésre álló mennyisége korlátozott, ezért elsősorban azokban a közlekedési ágazatokban lenne indokolt felhasználni őket, ahol az elektromos meghajtás nehezebben alkalmazható. A szervezet attól tart, hogy a belső égésű motoros autók számára biztosított kedvezmények lassíthatják az elektromos átállást, míg a Volvo és a Polestar a 2035-re kitűzött teljes kibocsátáscsökkentési cél fenntartását támogatta.
A környezetvédelmi bizottság szavazása még nem jelenti a szabályozás végleges módosítását: a javaslat az Európai Parlament decemberi plenáris ülése elé kerül, ahol a képviselők a tagállami kormányokkal folytatandó tárgyalásokhoz szükséges parlamenti álláspontról szavazhatnak. A végleges szabályok elfogadásához ezt követően az uniós intézmények közötti egyeztetésekre és megállapodásra is szükség lesz.
