Nem lehet tovább halogatni az átfogó nyugdíjreformot: akár a nyugdíjkorhatár is csökkenhet Magyarországon
A nyugdíjkorhatár emelése helyett annak csökkentését tartaná indokoltnak Farkas András nyugdíjszakértő, aki szerint demográfiai szempontból jelenleg nincs szükség a 65 éves korhatár további növelésére. Úgy véli, az emelés kérdése valójában csak 2037 után válhat igazán sürgetővé, amikor az 1973 és 1977 között született, nagy létszámú Ratkó-unoka-generáció tagjai megkezdik a nyugdíjba vonulást. Emiatt a nyugdíjasok száma mindössze öt év alatt közel 400 ezer fővel emelkedhet.
A szakember szerint a korhatáremelés valódi célja, hogy az emberek tovább maradjanak járulékfizetők, és kevesebb időt töltsenek nyugdíjasként. Farkas András arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon különösen kedvezőtlenek a 65 éves korban várható további élettartam adatai. Az Európai Unióban a férfiak átlagosan még 19, a nők 21 évre számíthatnak ebben az életkorban, Magyarországon viszont ugyanez az érték mindössze 14,6, illetve 18,2 év.
A férfiak így átlagosan kevesebb mint 15 évet töltenek nyugdíjban, míg a nők esetében akár 21 év is lehet ez az időszak, részben a Nők40 kedvezményes nyugdíjlehetősége miatt. A szakértő szerint ugyanakkor téves az az állítás, hogy a magyar férfiak 40 százaléka nem éri meg a nyugdíjkorhatárt: jelenleg a férfiak 73, a nők 87 százaléka betölti a 65. életévét.
A halandóság javításában a stressz csökkentése, az egészségesebb életmód, a rendszeres mozgás és a szűrővizsgálatok mellett a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatoknak is fontos szerepük lehet. A következő évtizedekben a nyugdíjban töltött idő tovább növekedhet, mivel az időskori várható élettartam emelkedése várhatóan folytatódik. Ez azt jelenti, hogy az Y generáció és az utánuk következő Z, illetve alfa nemzedékek akár negyedszázadnál is hosszabb időt tölthetnek majd nyugdíjban.
Európában eközben több országban is korhatáremelésre készülnek: Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre nőhet a nyugdíjkorhatár, Dániában pedig 2035-től már 69 év lesz. Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra emelkedhet ez az érték. Egyes államokban már a várható élettartamhoz kötik a korhatár alakulását, így a nyugdíjba vonulás időpontja a demográfiai változásokhoz igazodhat.
Magyarországon a nyugdíjkorhatár 2010 óta 62-ről 65 évre emelkedett, és jelenleg is magasabb, mint 11 uniós tagállamban. Farkas András szerint az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a korhatár, mint a 65 éves korban várható további élettartam, ezért rövid távon semmi nem indokolja az újabb emelést. Sőt, mivel a magyarok 65 éves korban várható további élettartama 4,4 évvel marad el az uniós átlagtól, a szakértő szerint indokolt lenne a korhatár 64 évre csökkentése mindaddig, amíg Magyarország fel nem zárkózik az európai átlaghoz.
Ez a férfiak helyzetén is enyhíthetne, miközben egy korszerű, korhatár előtti nyugdíjazást lehetővé tevő rendszer kidolgozása is szükségessé válna egy átfogó nyugdíjreform részeként.
