Váratlan fordulat a gázszállításban: megszólalt a Kreml az amerikaiak különleges tervéről
Egyelőre nem lát lehetőséget az orosz földgáz Ukrajnán keresztüli európai szállításának újraindítására Moszkva. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn reagált azokra az amerikai tervekről szóló sajtóértesülésekre, amelyek szerint Washington ismét hozzáférhetővé tenné az európai piacot az orosz energiahordozók előtt.
„Egyelőre aligha lehet erről beszélni. A terepen tapasztalható helyzet több mint egyértelműen mutatja, hogy ilyen tervek jelenleg nem valósíthatók meg. Hogy mi lesz a jövőben, majd meglátjuk” – fogalmazott Peszkov. A szóvivő ezzel nem zárta ki véglegesen a későbbi újraindítást, de világossá tette, hogy jelenleg nem látja annak feltételeit.
A vita előzménye, hogy az Egyesült Államok az orosz földgáz európai értékesítésének gyors újraindítását szorgalmazza az Ukrajnán áthaladó vezetékeken keresztül – amerikai, európai és ukrán tisztviselőkre hivatkozó sajtóértesülések szerint. Az elképzelés az Oroszország és Ukrajna közötti energetikai tűzszünet megteremtését szolgáló tárgyalások része lehet. A javaslatot az amerikai elnök különmegbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner vetették fel szeptemberi moszkvai és kijevi látogatásuk során. A konstrukció egyik eleme az lenne, hogy az orosz gázt egy amerikai közvetítő vállalaton keresztül értékesítenék Európában, a bevételt pedig egy harmadik országban vezetett letéti számlán helyeznék el, hogy Moszkva ne tudja közvetlenül háborús célokra fordítani.
A terv Ukrajna számára is bevételi lehetőséget teremtene a tranzitdíjak révén, Washington pedig azzal érvelhet az európai partnerek előtt, hogy az orosz szállítások visszatérése mérsékelhetné az energiaárakat a téli időszak előtt. Az amerikai elképzelésekről szóló információkat egyelőre nem sikerült önállóan ellenőrizni, így egyelőre tárgyalási javaslatról van szó, nem pedig elfogadott megállapodásról.
A megvalósítás komoly európai jogi és politikai akadályokba ütközhet. Az Európai Unió már elfogadta az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről szóló szabályozást, amely 2026. január 26-án lépett hatályba, és az átmeneti időszakok lejártával teljesen kivezetné az orosz vezetékes gázt és a cseppfolyósított földgázt az uniós piacról. A rövid távú szerződésekre vonatkozó tilalom már 2026. június 17-én életbe lépett, a hosszú távú szerződések esetében 2027. szeptember 30., illetve bizonyos tárolási feltételek nem teljesülése esetén november 1. a határidő. Az uniós szabályozás a gáz eredetének ellenőrzését is előírja, ezért önmagában az amerikai közvetítő bevonása nem szüntetné meg automatikusan a jogi akadályokat. Az Európai Bizottság korábban egyértelművé tette, hogy az orosz energiafüggőség felszámolása az uniós energiapolitika egyik stratégiai célja, és több európai kormány is ellenzi, hogy a háború alatt ismét jelentős orosz energiapénzek áramoljanak Moszkvába.
Magyarország szempontjából sem mellékes, hogy milyen útvonalakon érkezhetnek a jövőben az orosz szállítmányok. Az Ukrajnán keresztüli gáztranzit 2025. január 1-jén állt le, miután lejárt az orosz–ukrán tranzitmegállapodás, és Kijev nem hosszabbította meg azt. A leállás után Magyarország és a térség több országa elsősorban a Török Áramlat vezetéken keresztül jutott orosz földgázhoz. 2025-ben összesen 18 milliárd köbméter orosz vezetékes földgáz érkezett Európába kizárólag ezen az útvonalon, és a szállítmányokból Magyarország, Szlovákia és Szerbia is vásárolt. Az ukrán tranzit esetleges újraindítása újabb szállítási útvonalat nyithatna meg a közép-európai piac számára, ez azonban egyelőre csak elméleti lehetőség a háborús helyzet, a felek közötti bizalmatlanság és az uniós importtilalom miatt.
Az amerikai elképzelés egyik legfontosabb eleme, hogy pénzügyi ösztönzőt teremtene Moszkva számára az energetikai infrastruktúra elleni támadások beszüntetésére. A gázexport újraindítása jelentős bevételt biztosíthatna Oroszországnak, Ukrajna tranzitdíjakhoz jutna, Európa pedig újabb szállítási forráshoz férhetne hozzá. A konstrukció ugyanakkor több kérdést is nyitva hagy: nem világos, hogy az európai országok hajlandók lennének-e ismét orosz gázt vásárolni, hogyan illesztenék a tervet az uniós importtilalomhoz, és milyen garanciák biztosítanák, hogy a letéti számlán elhelyezett bevételeket valóban ne lehessen a háború finanszírozására fordítani. Peszkov hétfői nyilatkozata alapján Moszkva jelenleg nem látja a tranzit újraindításának feltételeit, így az amerikai kezdeményezés sorsa egyelőre bizonytalan.
