Magyar Péter október 23-i beszéde: a miniszterelnök tíz legfontosabb üzenete
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott állami megemlékezésen Magyar Péter miniszterelnök a Kossuth téren mondott ünnepi beszédet, külföldi állami vezetők és az egykori forradalom még élő résztvevőinek jelenlétében.
A miniszterelnök felidézte a forradalom legfontosabb eseményeit, megemlékezett az áldozatokról és a megtorlások időszakáról, valamint kitért Magyarország jelenlegi helyzetére és a kormányzás előtt álló feladatokra is. Az ünnepi beszéd legfontosabb gondolatait tíz pontban foglaltuk össze.
1956 megmutatta a magyarok összefogásának erejét
Magyar Péter szerint a forradalom hősei bebizonyították, mire képes a magyar társadalom, ha közösen áll ki a szabadságáért. A 70 évvel ezelőtti eseményeket a 20. század egyik legfontosabb forradalmának nevezte.
A forradalom hőseinek áldozata nem volt hiábavaló
A miniszterelnök többek között Szeles Erikáról, Mansfeld Péterről, Angyal Istvánról, Nagy Imréről és Maléter Pálról is megemlékezett. Hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg leverhette a szabadságharcot, de a magyarok szabadságvágyát nem tudta megtörni.
A magyar vezetők hatalma soha nem lehet fontosabb az ország szabadságánál
Magyar szerint 1956 egyik legfontosabb tanulsága, hogy egyetlen politikai vezető sem helyezheti saját hatalmának megőrzését a nemzeti függetlenség elé.
Nem lehet idegen hatalmakra támaszkodva kormányozni
A kormányfő kijelentette, hogy aki saját népével szemben „Moszkvában vagy máshol keres támogatást”, annak 1956 intő figyelmeztetés kell legyen. Szerinte a forradalom véráldozatát nem lehet pillanatnyi gazdasági alkukért vagy kétes szövetségekért háttérbe szorítani.
Az agresszorok mentegetése összeegyeztethetetlen 1956 örökségével
Magyar úgy fogalmazott, hogy aki egy agresszort menteget, vagy idegen birodalmi érdekeknek rendelné alá Magyarországot, az nem értette meg a forradalom üzenetét.
Magyarország helye a szabad, demokratikus Európában van
A miniszterelnök szerint az ország nem sodródhat Kelet és Nyugat között. A különutas politika helyett megbízható nemzetközi szövetségesként, önálló és egyenrangú partnerként kívánnak részt venni az európai együttműködésben.
A nemzeti ünnep minden magyaré
Magyar bírálta azt a korábbi szemléletet, amely szerinte egyetlen politikai oldalhoz kötötte az október 23-i megemlékezéseket. Hangsúlyozta, hogy az 1956-os hősök előtt politikai hovatartozástól függetlenül mindenki tiszteleghet.
A kormányzás szolgálat, nem uralkodás
A kormányfő azt ígérte, hogy a megszerzett hatalmat nem használják fel saját népük ellen, nem teremtenek új ellenségképeket, és biztosítják, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak.
A szabadsághoz tisztességes megélhetés és működő állam is szükséges
Magyar szerint 1956 örökségéhez a munka megbecsülése, a tisztes megélhetés és a társadalom kiszolgáltatott tagjainak védelme is hozzátartozik. Külön említette a kórházban hagyott csecsemőket és a bántalmazott nőket, akiknek az államtól segítséget kell kapniuk.
Az összefogás a jövő Magyarországának alapja
Beszéde végén Magyar Péter arra kérte a magyarokat, hogy közösen dolgozzanak egy szabadabb, igazságosabb és működőképesebb országért, amelyre a következő generációk is büszkék lehetnek. A miniszterelnök végül köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek befogadták a magyar menekülteket, valamint a Kossuth téri megemlékezésen részt vevő külföldi állami vezetőknek és az egykori forradalmároknak a részvételt.
Ünnepi beszédét az „Éljen a magyar szabadság!” és a „Gloria victis!”, vagyis „Dicsőség a legyőzötteknek!” felkiáltásokkal zárta.
