Veszélybe kerülhet a rugalmas munkavégzés? Kiderült, mit akarnak a magyarok
A magyarok döntő többsége fontosnak tartja, hogy a dolgozók maguk dönthessenek arról, mikor és mennyit dolgoznak. Egy 25 európai országra kiterjedő friss kutatás szerint a hazai válaszadók 85 százaléka támogatja ezt a szabadságot, és csak 7 százalékuk pártolna olyan szigorúbb szabályozást, amely csökkentheti a rugalmasságot. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 62 százaléka szerint a kiszállító platformok segítik a helyi vállalkozásokat, a felhasználók 80 százaléka pedig új üzleteket ismert meg ezeken keresztül.
A közelgő Nemzetközi Szabadúszók Napja (október 19.) kapcsán közzétett, 25 európai országot felölelő, a Wolt és a Deliveroo megbízásából készült új Ipsos-kutatás szerint a magyarok határozottan kiállnak a platformok által kínált rugalmas munkavégzési formák mellett, és elvárják, hogy megmaradjon a munkavégzés módjának szabad megválasztása.
Az eredmények akkor láttak napvilágot, amikor az uniós tagállamok a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv nemzeti szintű átültetésének szakaszába lépnek; az elkövetkező hónapok döntései évekre meghatározzák majd a platformalapú munka hazai működését.
A válaszadók 72 százaléka támogatja a rugalmas platformalapú munkavégzés elérhetőségének megőrzését. A magyar lakosság azt szeretné, ha ez a rugalmasság fennmaradna, méghozzá világos, jól megtervezett szabályok keretei között.
A felmérés arra is rámutat, milyen helyet foglal el a platformalapú munka a szélesebb munkaerőpiacon. A válaszadók többsége szerint békésen megfér a hagyományos foglalkoztatással (47 százalék), illetve hiánypótló szerepet tölt be mellette (69 százalék). A platformalapú munkára sokkal inkább a kiegészítő jövedelemszerzés és a személyre szabott munkarend eszközeként tekintenek. A rendszer fő haszonélvezőinek leggyakrabban a diákokat (78 százalék), az idősebb munkavállalókat (73 százalék) és a gyermeknevelést a munkával összeegyeztető szülőket (71 százalék) nevezték meg.
A kiszállító platformok sokak mindennapi rutinjának részeivé váltak Magyarországon. A válaszadók 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezek a szolgáltatások javítják a mindennapjaikat – időt takarítanak meg, növelik a kényelmet, vagy javítják az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez a hatás különösen szembetűnő a fiatalok körében. A megkérdezettek 62 százaléka szerint a kiszállító platformok támogatják a helyi éttermeket és üzleteket, a felhasználók 80 százaléka pedig új helyi vállalkozásokat fedezett fel rajtuk keresztül.
Összességében az eredmények világos irányt jelölnek ki Magyarországon. A platformalapú munkát széles körben a mindennapi élet és a modern gazdaság szerves részeként ismerik el, az emberek pedig nagyra értékelik az általa nyújtott rugalmasságot és választási szabadságot. Miközben a tagállami jogalkotás formálódik a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv mentén, a rugalmas munkalehetőségeknek továbbra is elérhetőnek kell maradniuk – és a szabályok gyakorlati átültetésének módja határozza majd meg, hogy ez a rugalmasság a valóságban is megőrizhető lesz-e.
