Csirkemelléktermékekkel etetik a drága lazacokat az európai tenyésztők
Egyre több nagy európai lazactenyésztő használ csirkéből származó melléktermékeket a halak takarmányában, miután a hagyományos halliszt jelentősen megdrágult. Az áruházláncok korábban a vásárlók ellenérzéseitől tartva ódzkodtak az így nevelt lazacok értékesítésétől, az olcsóbb alapanyag azonban most teret nyer az ágazatban.
A termelők a költségcsökkentés mellett környezeti előnyökkel indokolják a váltást, miközben egy fogyasztói felmérés szerint sok vásárló továbbra is idegenkedik attól, hogy baromfiból készült takarmánnyal etessék a tányérjára kerülő halat.
Kétszeresére drágult a halliszt
A brit és más európai áruházláncok korábban tartottak attól, hogy a fogyasztók természetellenesnek találják az állattenyésztési melléktermékekkel nevelt lazacot, az ágazat nagy szereplői azonban most változtatnak a gyakorlatukon. A hagyományos halliszt ára két év alatt közel megduplázódott, miközben a baromfiból származó alternatíva tonnánként kevesebb mint feleannyiba kerül.
A norvég Lerøy Seafood Group saját fenntarthatósági beszámolója szerint 2025 tavaszán kezdte bevezetni a baromfiipari melléktermékeket a takarmányozásba. A vállalat az alapanyag-ellátás biztosításával és a kibocsátások csökkentésével indokolja a lépést, értékelése szerint a takarmány összetételének módosítása fontos eszköz a termelés környezeti terhelésének mérséklésében.
A változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a halakat mostantól kizárólag csirkével etetnék. A Lerøy 2025-ös adatai alapján a baromfiból származó összetevők a felhasznált takarmány mindössze 2 százalékát adták, az étrendben továbbra is szerepelt halliszt, halolaj és többféle növényi alapanyag.
Sok vásárlónak idegen az ötlet
A fogyasztói ellenérzések továbbra is erősek. A norvég Nofima kutatóintézet 2026 áprilisában ismertetett, több mint ezer résztvevővel végzett angliai és franciaországi felmérése szerint a vásárlók keveset tudnak arról, mit esznek a tenyésztett lazacok. Sokan például nem voltak tisztában azzal, hogy takarmányuk megközelítőleg 70 százalékát növényi összetevők adják.
A kutatásban a halból, algából és növényekből származó alapanyagokat kedvezőbben fogadták, míg a csirkét sokan természetellenesnek, visszataszítónak tartották. A brit résztvevők valamivel nyitottabbak voltak az új takarmányforrásokra, mint a franciák.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a résztvevők kedvezőbben értékelték a lazacot, amikor nem kaptak információt a takarmány összetételéről. A kutatók szerint ezért az új alapanyagok bevezetésénél világosan el kell magyarázni, miért használják azokat. A vásárlói bizalom szempontjából az összetevők felsorolása mellett az is számít, hogy a fogyasztók értsék a változtatás célját.
