Újabb mélyponton a forint az euróval szemben
A magyar fizetőeszköz kedden délelőtt tovább gyengült, az euró árfolyama átmenetileg 369 fölé emelkedett, ami szeptember eleje óta nem fordult elő. A délelőtti kereskedésben 369,07 közelében is járt a jegyzés, majd 368,3-ig korrigált, így a forint részben ledolgozta a veszteségét.
Reggel még 368,4 körül is megfordult a kurzus, kilenc óra előtt pedig 367,9 közelében állt. A dollárért a reggeli jegyzések szerint 323,79 forintot kellett fizetni.
Spanyol inflációs adat és ausztrál kamatemelés a háttérben
A nemzetközi piacokon az infláció és a kamatkilátások kerültek előtérbe, miután Spanyolországban a vártnál gyorsabban nőttek az árak, az ausztrál jegybank pedig idén negyedszer emelte az irányadó kamatot.
Spanyolországban szeptemberben az augusztusi 4,6 százalékról 5 százalékra gyorsult az éves infláció. Ez 2023 februárja óta a legmagasabb érték, és az elemzők által várt 4,9 százalékot is meghaladta. A drágulást elsősorban az üzemanyagok és az utazási csomagok árának emelkedése hajtotta, de a maginfláció is a vártnál gyorsabban nőtt.
Az energiaárak megugrása Spanyolországot eleve erős belföldi árnyomás mellett érte. Az élénk turizmus és a gazdaság kapacitásait próbára tevő kereslet egyaránt nehezíti a dezinfláció folyamatát. A spanyol adat az első a nagy euróövezeti gazdaságok szeptemberi inflációs számai közül. Az eurózóna egészére vonatkozó mutatót pénteken közlik, az elemzők hároméves csúcsot jelentő, 3,7 százalékos éves áremelkedést várnak.
Az EKB nyomás alatt
A vártnál erősebb infláció újabb kamatemelés felé terelheti az Európai Központi Bankot. Az EKB ebben a ciklusban eddig kétszer szigorított, az irányadó betéti ráta jelenleg 2,5 százalék. A piac további négy, egyenként 25 bázispontos emelést áraz.
Christine Lagarde jegybankelnök hétfőn ugyanakkor megfontolt válaszlépéseket sürgetett. Hangsúlyozta, hogy egyelőre nem látszanak másodkörös inflációs hatások, vagyis az eredeti ársokk nem indított el önmagát erősítő, szélesebb körű bér- és áremelkedést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magasabb kötvényhozamok önmagukban is fékezik a gazdaságot és az inflációt, ami valamelyest mérsékelte a kamatemelési várakozásokat.
Tizenöt éves csúcsra emelkedett az ausztrál alapkamat
Az ausztrál jegybank kedden egyhangú döntéssel, 25 bázisponttal 4,6 százalékra emelte irányadó kamatát. Ez 15 éves csúcsot jelent. Az idei negyedik emeléssel a monetáris szigorítás összesített mértéke elérte az egy százalékpontot.
A döntés mögött az ellenálló belföldi kereslet és az emelkedő energiaárak állnak. A jegybank szerint a vállalatok jelentős költségnyomással szembesülnek, ezért áremeléseket hajtanak végre vagy terveznek. Az üzemanyagok drágulása már más termékek és szolgáltatások árába is begyűrűzött. Az inflációt felfelé hajtó tényezők között a közel-keleti háborút és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházásokat is megnevezték.
Michele Bullock jegybankelnök a héja hangvételű közlemény után árnyaltabban fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a négy idei emelés elegendő lesz az infláció célsávba tereléséhez, és jelezte, hogy a monetáris tanács a kamatemelési szünet meghosszabbítását is mérlegelte.
A további szigorításnak ugyanakkor gazdasági ára lehet. Az újabb emelés tovább terhelheti a már gyengélkedő ausztrál ingatlanpiacot, és növelheti a munkanélküliséget, amelynek rátája a legutóbbi adatok szerint 4,6 százalékra emelkedett.
Az ausztrál piacon a kamatemelés ellenére csökkentek a kötvényhozamok, és gyengült a helyi deviza, miután a jegybankelnök a közleménynél enyhébb hangot ütött meg. A hároméves államkötvény hozama 8 bázisponttal mérséklődött, az ausztrál dollár pedig augusztus eleje óta először esett 70 amerikai cent alá. A novemberi újabb kamatemelés piaci árazásokból számított valószínűsége a sajtótájékoztató után 61 százalékról mintegy 45 százalékra csökkent.
Szélesebb körű szigorítási hullám
Az ausztrál lépés egy szélesebb körű szigorítási hullámba illeszkedik. Szeptemberben az Egyesült Államok, az euróövezet és Japán jegybankja is kamatot emelt, miközben az amerikai–iráni háború nyomán megugró energiaárak világszerte erősítik az inflációs nyomást.
Amerikai munkaerőpiaci adatok érkeznek
A keddi kereskedésben az euróövezeti fogyasztói bizalmi és gazdasági hangulatmutatók mellett az amerikai adatokra figyelhetnek a befektetők. Az Egyesült Államokban a júliusi lakásárak és az augusztusi JOLTS munkaerőpiaci jelentés jelenik meg. Utóbbi a betöltetlen álláshelyek és az önkéntes felmondások alakulásán keresztül ad átfogó képet a munkaerőpiac feszességéről, így a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat is érdemben alakíthatja.
