Százmillió forintba kerül felnevelni egy gyereket Magyarországon
Egy átlagkeresetű magyar pár számára az első gyermek vállalása több mint 100 millió forintos pénzügyi terhet jelent, amelynek az állami támogatások alig az ötödét fedezik. Bár a második gyermeknél a kedvezmények szinte a teljes többletköltséget kiegyenlítik, három gyermek felnevelése végül mintegy 113 millió forintos nettó ráfizetést eredményez.
A 2026-os gazdasági viszonyokat alapul vevő számítások szerint a gyermekvállalás komoly pénzügyi következményekkel jár. Egy 2026 közepén átlagosnak számító, azaz fejenként havi bruttó 755 ezer forintot kereső fiatal pár esetében a teher három fő elemből tevődik össze: a család megnövekedett megélhetési költségeiből, az édesanya gyermekgondozás miatti elmaradt jövedelméből, valamint a későbbi, alacsonyabb összegű nyugdíjából.
A modellszámítások szerint az első gyermek mintegy 101 millió forintos kiadást és bevételkiesést ró a családra, míg minden további testvér nagyjából 66 millió forinttal növeli ezt az összeget.
Rendkívül egyenetlen a támogatások mértéke
A magyar családpolitika pénzbeli ellátásokkal és adókedvezményekkel igyekszik tompítani ezeket a terheket, a kompenzáció mértéke azonban rendkívül egyenetlen. Az első gyermek esetében a rendszer a CSED, a GYED, a családi pótlék és a családi adókedvezmény révén a többletteher mindössze 19 százalékát, nagyjából 19,5 millió forintot vállal át.
A második gyermeknél a helyzet drasztikusan javul, mivel a megemelkedő családi adókedvezmény és az édesanyák személyijövedelemadó-mentessége révén a költségek közel 97 százaléka megtérül. A harmadik gyermeknél azonban a fedezeti arány 54 százalékra, a negyediknél pedig 43 százalékra esik vissza.
Ennek az az oka, hogy a családi adókedvezmény összege egy idő után nem növekszik tovább, az újabb gyermekek miatti ismételt keresetkiesés pedig rontja az édesanya szja-mentességének pénzben kifejezett értékét.
A nagycsaládok veszítenek a legtöbbet
Ha egy pár öt gyermeket vállal, és az édesanya a legkisebb gyermek hároméves korától végleg otthon marad, a családra háruló teljes életpálya-teher megközelíti a 487 millió forintot. Ebből az állam csupán 31 százalékot kompenzál, így a szülőket összesen mintegy 338 millió forintos anyagi hátrány éri a gyermektelen életmódhoz képest.
A mérlegen sokat javíthatnak a támogatott hitelprogramok. A Babaváró hitel és a CSOK Plusz együttesen jelentős mozgásteret biztosít, hiszen egy háromgyermekes család a maximális CSOK Plusz felvételével és a gyermekek után járó tartozáselengedésekkel több mint 50 millió forintos előnyhöz juthat egy piaci kamatozású lakáshitelhez képest. Ezek igénybevételéhez azonban megfelelő hitelképesség szükséges, és a statisztikák alapján a gyermeket vállalóknak csak egy kisebb része tud vagy mer élni velük.
Ellentmondásos ösztönzők
A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb ellentmondása az édesanyák szja-mentessége. Bár a második gyermek vállalását kifejezetten erős pénzügyi ösztönzővel segíti, a harmadik vagy további gyermekek érkezésekor már visszatartó erővel bírhat. Mivel a kedvezmény a munkajövedelemhez kötött, az újabb szülések miatti munkából való kiesés csökkenti a támogatás realizálható értékét. Ez a gyakorlatban inkább a munkába való visszatérést preferálja a család további bővülésével szemben.
A népesség megújulásához elengedhetetlen, hogy a családpolitika célzottabban segítse az első gyermek megszületését, és érdemi védőhálót nyújtson a sokgyermekeseknek. A jelenlegi struktúrában a nagycsaládos, tartósan otthon maradó édesanyák nemcsak a bérükről, hanem a munkához kötött kedvezmények jelentős részéről is lemondanak. Olyan családtámogatási rendszerre lenne szükség, amely ezt a hátrányt is képes orvosolni, és nem hagyja magukra a legtöbb gyermeket nevelőket.
