Napi 18 ezer forintos bérrel is munkaerőhiánnyal küzd az agrárium
Évről évre nehezebb elegendő embert találni a gyümölcsösökbe, és az idei szezon sem hozott fordulatot ezen a téren. A hazai munkaerőpiaci tartalék gyakorlatilag elfogyott, ezért a zöldség-gyümölcs ágazat egyre inkább a külföldről érkező munkavállalókra támaszkodik – közölte a FruitVeB elnöke.
Hiába a jelentős fagykárok, amelyek miatt számottevően csökkent a gyümölcstermesztés munkaerőigénye, a munkaerő-ellátás ebben a szezonban is ugyanakkora gond volt, mint az előző években. Különösen nehéz munkaerőt találni azokban a térségekben, ahol az erőteljes iparosodás – például Debrecen környéke – vagy a vendéglátóipar-turizmus – például a Balaton térsége – elszívja a potenciális munkásokat. Hasonló okokból nehéz a helyzet Budapest agglomerációjában és Nyugat-Magyarországon, ahonnan sokan Ausztriába járnak át dolgozni.
A zöldség-gyümölcs szektor a termelés, a posztharveszt és a feldolgozóipar területén körülbelül 100 ezer fő főállású foglalkoztatottnak megfelelő létszámú munkaerőnek ad munkát, amivel az agrárium munkaerőlekötésének 20–25%-át adja. Az ágazatnak állandó és idénymunkásokra egyaránt szüksége van.
A munkaerőhiány 10–15 éve fennálló probléma, amely az elmúlt években sem javult. Az ágazat folyamatosan reagál: a termelési szerkezet átalakításával a frisspiaci termelés irányából a feldolgozóipari alapanyag termelés felé fordult, emellett gépesítéssel és automatizálással próbál alkalmazkodni. Ezek a megoldások azonban már nem elegendőek, és a béremelés sem feltétlenül jelentene megoldást – véli a szakember.
A hazai munkabérek a harmadik legalacsonyabbak az Európai Unióban, de ez 30 évre visszavezethető probléma. Másfél-kétszeres bérek mellett sem lenne érdemben több hazai munkaerő az ágazatban, mert nehéz és kényelmetlen fizikai munkáról van szó, ami nem vonzó – emelte ki.
Az ágazat versenyképességét és fejlődését a klímaváltozás mellett leginkább a munkaerőhiány akadályozza. Probléma az is, hogy a jelenleg foglalkoztatott hazai szezonális munkaerő jelentős része gyengén kvalifikált, nem szakképzett, és folyamatosan növekszik a bérigénye. Szezonális dolgozó csak az lehet, akinek nincs heti 20–40 órás állandó munkaviszonya, így nehéz a versenytársakkal szemben hatékonyan termelni. További nehézség, hogy a zöldségek és gyümölcsök jelentős részénél a betakarítás néhány hét, legfeljebb 1–3 hónap, és ilyen rövid időre állandó munkaerőt felvenni nagy adminisztrációs és költségteher.
A zöldség-gyümölcs ágazatban 90%-ban hazai munkaerő dolgozik, mintegy 6-7% az EU-n belüli külföldi, 3-4% pedig a harmadik országbeli – Fülöp-szigetek, India, Mianmar, Thaiföld – munkavállalók aránya. A 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest legalább 300–500 ezer munkavállaló hiányzik a magyarországi munkaerőpiacról, ezért a távol-keleti munkások foglalkoztatása szükséges. Jelenleg ez jelenti az egyetlen megbízható és hatékony munkaerőforrást, ami biztosítja a versenyképes működést – hangsúlyozta.
A bérezésben elsősorban földrajzi eltérések vannak: az északkeleti országrészben körülbelül 12–14 ezer forint a nettó napi bér, az ország középső és nyugati részein 2025-ben már napi nettó 15–18 ezer forint volt a jellemző. A bejelentett, járulékokkal emelt költség 1800–2000 Ft/óra munkabér esetén a termelőnek 2700–3000 Ft/órás költséget jelent.
A munka jellegéből eredően a bérben nagy különbségek nincsenek, de vannak jobban fizető munkakörök, például a hűtőházban végzett áruvá készítés, a magas áruértékű termékek szedése, valamint a nagyobb szakértelmet igénylő munkák, például a gyümölcsfák metszése. Jelentős jövedelemre a betakarítás során, teljesítménybérezés esetén van lehetőség. Vannak olyan gyümölcsök és zöldségek, amelyek a szedési minőségre nagyon érzékenyek, ezért ezeket nem szedetik teljesítményben, mert a mennyiségi motiváció a minőség rovására mehet.
