Átalakul az örökbefogadási rendszer a magyar állatmenhelyeken
A hazai állatmenhelyek leterheltsége ellenére az örökbefogadási folyamat sokszor indokolatlanul bonyolult és bürokratikus – erre a megállapításra jutott a szakterület a Kormos Anett nyilatkozataira adott reakcióként megfogalmazott szakmai értékelés alapján. A jövőben életszerűbb szabályozással kívánnak változtatni ezen a helyzeten.
A menhelyek jelenleg is zajló átvilágítása után egy egységes, átlátható szakmai minimumrendszert hoznának létre, amely a bürokrácia csökkentésével segíti a felelős állattartást.
A környezetért felelős miniszter Facebook-bejegyzésében rámutatott arra a visszás helyzetre, hogy miközben a magyarországi állatmenhelyek folyamatos kapacitáshiánnyal küzdenek, az örökbefogadni vágyók sokszor teljesíthetetlen feltételekkel szembesülnek. Bár az előzetes környezettanulmány, az örökbefogadási szerződés és az ivartalanítás megkövetelése teljesen indokolt a megmentett állatok biztonsága érdekében, a túlzott és rugalmatlan elvárások már magát a mentési folyamatot nehezítik. Ilyen akadály lehet például a jelentkező kora vagy a lakásméret szerinti automatikus kizárás is, anélkül, hogy az egyedi élethelyzeteket érdemben mérlegelnék.
Nem az a cél, hogy minél több embert sikeresen levizsgáztassunk macska- vagy kutyatartásból, hanem az, hogy minél több állat kerüljön jó és biztonságos otthonba – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, a jövőben olyan életszerűbb és arányosabb gyakorlatot szeretnének bevezetni, amely nem elriasztja a jó gazdajelölteket, hanem segíti őket.
Véleménye szerint a hazai állatmenhelyek érzelmi zsarolással próbálnak gazdát találni, miközben irreális feltételeikkel épp az állatoktól veszik el a szerető otthon esélyét. A szabályozás mellett az anyagi és érzelmi átláthatóság is kulcsfontosságú az állatjóléti szektorban. A miniszter szerint az állatmentéssel járó költségek – például az oltás, a mikrochip és az orvosi kezelések – megtérítésére irányuló civil hozzájárulások mértékét előre, tisztán kell kommunikálni, elkerülve a rejtett költségeket. Emellett a potenciális gazdákra helyezett, bűntudatkeltésre építő érzelmi nyomást sem tartja elfogadhatónak a sikeres örökbefogadások szempontjából.
A miniszter kiemelte, hogy a menhelyek jelenlegi felmérése és átvilágítása során számtalan eltérő gyakorlattal találkoztak. Az állami szerepvállalás célja nem újabb adminisztratív terhek létrehozása, hanem egy olyan szakmai minimum kidolgozása, amely egyértelmű és kiszámítható kereteket biztosít mind a szervezetek, mind az örökbefogadók számára. Ehhez azonban elengedhetetlen a szakmán belüli párbeszéd és a kompromisszumkészség.
