Hullámzó kereskedés a devizapiacon, estére erősödött a forint
Péntek este az eurót 364,9, a dollárt 320,4 forinton jegyezték, így a magyar deviza mindkét fizetőeszközzel szemben erősebb volt a csütörtök esti, illetve délutáni szinteknél. A nap folyamán jelentős ingadozások alakultak ki. Az euró délelőtt a 364-es szintet közelítette, majd a további jegybanki kamatcsökkentések lehetőségéről szóló nyilatkozat után délután 366,1-ig emelkedett. A forint estére a gyengülés nagy részét ledolgozta. A dollár délelőtt 320 forint alá süllyedt, délután 321-ig kapaszkodott vissza.
Kamatkilátások mozgatták a forintot
A forint délutáni gyengülése Kurali Zoltán megszólalását követte. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke szerint még idén lehetőség nyílhat kamatcsökkentésre, ha a külső piaci környezet kedvezően alakul, és a kormány hiteles hiánycsökkentési tervet mutat be az eurócsatlakozás érdekében. Az MNB kedden 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, megszakítva az idei kamatcsökkentési ciklust, és 3-ról 2,5 százalékra mérsékelte inflációs célját. A jegybank idén négyszer vágott kamatot, az éves infláció augusztusban 1,3 százalék volt a júliusi 1,2 százalék után.
A következő kamatdöntéseknél az energiapiaci folyamatok, a 2027-es költségvetés és az októberre ígért középtávú költségvetési terv is meghatározó lehet. Kurali szerint a hiteles költségvetési pálya és az eurócsatlakozás tényleges elindítása érdemben javíthatná Magyarország kockázati megítélését. A kormány azon céljához, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euróbevezetés feltételeit, legkésőbb 2029 elején csatlakozni kellene az ERM–2-höz. Kurali az euró bevezetésének legkorábbi időpontját 2032. január 1-jére tette. Az alacsony infláció ellenére a jegybank továbbra is kockázatként tekint az erős bérnövekedésre és a piaci szolgáltatások 5–6 százalékos drágulására, az ingadozó energiaárak pedig óvatosságot indokolnak.
Kötvényhozamok és olajár
A pénteki devizapiaci mozgásokat jelentős csütörtöki kötvénypiaci hozamemelkedés előzte meg. Az ötéves és a tízéves magyar állampapírok referenciahozama egyaránt 0,19 százalékponttal nőtt, a tizenöt és húsz éves lejáratokon 0,18, illetve 0,17 százalékpontos emelkedés történt, míg a rövid lejáratokon enyhén csökkentek a hozamok. Így meredekebbé vált a hozamgörbe. A péntek reggeli helyzetképben szereplő, hordónként 105 dollár körüli olajár szintén kedvezőtlen tényező volt az energiaimportra szoruló magyar gazdaság és a forint számára.
A jen háromhetes csúcsra erősödött
A nemzetközi devizapiacon a japán fizetőeszköz pénteken napközben 1,2 százalékkal erősödött a dollárral szemben, és háromhetes csúcsot ért el, amikor egy dollárért 156,98 jent adtak. Ezzel a vezető fejlett piaci devizák között a legnagyobb erősödést mutatta. Az erősödést az amerikai–japán egyeztetések és az összehangolt tisztviselői megszólalások támogatták. Donald Trump amerikai elnök és Takaicsi Szanae japán miniszterelnök találkozóján egyaránt szóba került a japán deviza gyengesége, és a kérdés Katajama Szacuki japán és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter pénteki egyeztetésén is napirenden volt.
A nyilatkozatok fokozták egy esetleges devizapiaci intervenció esélyét. A befektetők különösen a dolláronkénti 160 jen körüli szintet figyelik, ahol megítélésük szerint megnőhet a jegybanki beavatkozás valószínűsége. A tartós fordulatot ugyanakkor továbbra is nehezítheti az amerikai és a japán kamatszintek közötti jelentős különbség. Bár a japán jegybank szeptemberben 1,25 százalékra emelte irányadó kamatát, az amerikai kamatkilátások továbbra is a dollárnak kedveztek.
Szigorítási jelzés Londonból, vezetőváltás az EKB-nál
Andrew Bailey, a Bank of England elnöke pénteken arra figyelmeztetett, hogy a tartósan magas energiaárak egyre nehezebbé tehetik a brit kamatok változatlan szinten tartását. Szerinte a jegybank nem várhatja meg, amíg teljes bizonyossággal láthatóvá válik az energiaárak inflációs várakozásokra gyakorolt hatása. Az Európai Központi Banknál közben felgyorsulhat a vezetői tisztségek körüli egyeztetés. Isabel Schnabel igazgatósági tag bejelentette, hogy 2027 januárjában a Nemzetközi Valutaalaphoz távozik. Mivel Christine Lagarde elnök és Philip Lane főközgazdász mandátuma is 2027-ben jár le, akár több pozíció betöltéséről is egyetlen csomagban dönthetnek a tagállamok. Az elnöki poszt fő esélyesei között Klaas Knot korábbi holland jegybankelnök és Pablo Hernández de Cos, a Nemzetközi Fizetések Bankjának vezetője szerepel.
