Lakhatási válság Budapesten: a belvárosi lakbér az átlagfizetés több mint felét viszi el
A 2025-ös adatok szerint a magyar fővárosban a belvárosi lakások bérleti díja az átlagfizetés 52 százalékát teszi ki, ami a tizedik legmagasabb arány a vizsgált 22 európai nagyváros között.
Az összehasonlítás azt mutatja, hogy Budapesten a helyi átlagkeresethez viszonyítva nagyobb terhet jelent az albérlet, mint Amszterdamban, Stockholmban, Párizsban vagy éppen Bécsben. Utóbbiban a lakbér a fizetés 37 százalékát viszi el.
A legkedvezőtlenebb helyzetben Lisszabon van, ahol a belvárosi lakás bérleti díja az átlagfizetés 116 százalékát teszi ki, vagyis a teljes kereset sem lenne elegendő a lakbér fedezésére. Barcelonában és Madridban egyaránt 74 százalékos ez az arány, Milánóban 72, Rómában 65, Dublinban 62 százalék.
A szakértők által kedvezőnek tartott arány a fizetés 30 százaléka lenne, ám a vizsgált városok egyikében sem marad a lakbér ezen a szinten. A lista végén szereplő Frankfurtban és Luxembourgban is 34 százalékot visz el a lakbér, Helsinki 35, Bécs pedig 37 százalékkal szerepel.
Az 52 százalékos budapesti arány egy 400 ezer forintos nettó fizetésre vetítve havi 208 ezer forintos lakbért jelentene. A 30 százalékos célszám mellett ugyanebből a keresetből 120 ezer forint jutna bérlésre, a különbség havonta 88 ezer forint.
Az összehasonlítás a belvárosi lakásokra vonatkozik, nem az összes bérlő tényleges kiadását mutatja. A helyzetet tovább súlyosbíthatja a városok növekedése: az előrejelzések szerint 2050-re Európa lakosságának 83 százaléka élhet városi térségekben.
