Az Egységes Oroszország története legnagyobb győzelmét aratta a törvényhozási választáson
A hétvégén zárult oroszországi törvényhozási választáson az Egységes Oroszország párt az eddigi legnagyobb győzelmét szerezte meg, ami minden korábbinál stabilabb alkotmányozó többséget biztosít a Kreml számára. A voksoláson, amelyről a valódi ellenzék ki volt zárva, a kormánypárt az előzetes adatok szerint 355 mandátumot szerzett a 450 fős Állami Dumában.
Részvételi rekord és tarolás az egyéni körzetekben
A Központi Választási Bizottság adatai szerint a szavazatok 95 százalékos feldolgozottságánál az Egységes Oroszország a listás voksok közel 58 százalékát szerezte meg. A mandátumok sorsát túlnyomórészt az egyéni választókerületek döntötték el, ahol a kormánypárt jelöltjei taroltak: a 225 körzetből 208-ban végeztek az élen. Az elmúlt évek legmagasabb, mintegy 59 százalékos részvételi aránya mellett elért eredmény a következő ötéves ciklusra bebetonozza a hatalom pozícióját. A hivatalos és végleges mandátumkiosztást ezen a héten pénteken, szeptember 25-én hirdetik ki, de az arányokon ez érdemben már nem változtat.
Csak a rendszerhez lojális pártok jutottak be
Az új parlamentbe a kormánypárton kívül kizárólag a rendszerhez lojális formációk jutottak be: a Kommunista Párt, a Liberális Demokrata Párt, az Új Emberek és a bejutási küszöböt éppen csak átlépő Igazságos Oroszország szerzett még helyet. Valódi, háborúellenes ellenzéki jelöltek nem szerepelhettek a szavazólapokon, miután a Legfelsőbb Bíróság korábban megakadályozta a liberális Jabloko párt indulását. A törvényhozás munkájában hivatalosan 49 frontszolgálatot megjárt veterán is részt vesz majd.
Kadirov ismét elsöprő többséggel nyert Csecsenföldön
A voksolással párhuzamosan tartott regionális választásokon Csecsenföldön Ramzan Kadirov 99,85 százalékos támogatottsággal maradt a tisztségében. A háromnapos választást Oroszország kiterjesztette az Ukrajnától elfoglalt területekre is, ahol a beszámolók szerint a lakosok fegyveres katonák felügyelete mellett dobták be szavazataikat az urnákba. Ezt a lépést mind Kijev, mind a nyugati országok törvénytelennek és érvénytelennek minősítették.
Dróntámadások és kibertámadások kísérték a szavazást
Magát a szavazást háborús cselekmények is kísérték: a zárónapon a moszkvai régiót érő ukrán dróntámadásokban két ember meghalt, miközben orosz légicsapás érte Zaporizzsját. A hatóságok emellett arról is beszámoltak, hogy a moszkvai elektronikus szavazási rendszert több tízezer kibertámadás érte. Vlagyimir Putyin elnök nem jelent meg személyesen a szavazókörben, hanem a dolgozószobájából, online adta le voksát, népszerűsítve ezzel a digitális platformot. Független megfigyelők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a többnapos és az elektronikus szavazás kombinációja gyakorlatilag lehetetlenné teszi a szavazatszámlálás tisztaságának ellenőrzését.
Éles nyugati bírálatok
A nyugati diplomácia élesen bírálta a választás lebonyolítását. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője az orosz demokrácia újabb súlyos visszalépésének nevezte a folyamatot, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi megfigyelők kizárása és a kritikus hangok elhallgatása miatt csak a demokrácia látszata maradt meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált, hogy a nemzetközi közösségnek továbbra is nyomást kell gyakorolnia Moszkvára, mivel Oroszország láthatóan nem hajlandó visszafogni agresszív lépéseit a háború lezárása érdekében.
