Járóbeteg-szakellátási konferencia Balatonfüreden
Szeptember 16-án Balatonfüreden kezdődött a XXVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási és XXIII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, amely egészségpolitikai fórummal indult. A rendezvényen az egészségügy vezető tisztségviselői vitatták meg a járóbeteg-ellátás legfontosabb problémáit.
A járóbeteg-szakellátás a kórházi ellátás előszobájává vált
Dr. Pásztélyi Zsolt ismertette a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalását, amely szerint a járóbeteg-szakellátás sok esetben a kórházi ellátás előszobájává vált. A szervezet fontosnak tartja az önálló szakrendelők autonómiájának fenntartását és a funkcionális önállóság megerősítését.
Súlyos szakemberhiány nehezíti a működést
A szövetség szerint a magánfinanszírozott szolgáltatók egyre több orvost és szakdolgozót vonzanak el az állami rendszerből, egyes szakterületeken a hiány már az ellátás biztonságát veszélyezteti. A szervezet legalább inflációkövető béremelést és részben teljesítményalapú javadalmazást sürget. A kisebb szakrendelőkben egy-egy szakterület sokszor csak heti 5–10 órányi kapacitást jelent.
A háziorvosok szerepét erősítené a szakellátás
Dr. Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ellátási főigazgató-helyettese szerint az alapellátásnak is meghatározó szerepet kell kapnia a járóbeteg-ellátásban. Több feladatot lehetne a háziorvosokra bízni, hogy a beteg ne maradjon magára a diagnózis után, hanem a háziorvos szervezze végig a betegutat. Ez az alap-, a járó- és a fekvőbeteg-ellátás szorosabb együttműködését igényelné.
A sürgősségi osztályok tehermentesítése
Dr. Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese az akut és a tervezhető ellátások szétválasztásának fontosságát emelte ki. Sok beteg azért jelenik meg a sürgősségin, mert máshol nem jut időben vizsgálathoz. A tervezhető ellátásoknál indokolt lenne az elektronikus előjegyzésen alapuló rendszer erősítése, mivel az előjegyzett betegek 20–30 százaléka nem jelenik meg a vizsgálaton.
Teljesítményalapú ösztönzőket sürgetnek
Kőrösi László szerint a közfinanszírozott ellátás a magánszektor óradíjaival nem tud versenyezni, ezért vissza kellene hozni a teljesítményalapú ösztönzőket. Jelenleg a finanszírozás több mint felét a bértámogatás teszi ki, ami az intézményeket a magasabb támogatás megszerzésére ösztönzi a betegszám növelése helyett.
Szabályoznák a köz- és magánellátás közötti átjárást
Dr. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint sokan már a szakvizsga után a magánszektorban helyezkednek el, pedig nincs elegendő orvos két rendszer fenntartásához. Felmerült, hogy a szakvizsga után meghatározott ideig kötelező legyen a közfinanszírozott rendszerben dolgozni, vagy a magánellátásba lépést minőségi mutatókhoz kössék.
A szakdolgozói béremelés a kormány előtt
Dr. Buga László szakellátásért felelős államtitkár bejelentette, hogy a szakdolgozói béremelés kérdése a konferencia napján a kormányülés napirendjén szerepel. Az államtitkár a kódkarbantartás folytatását és a krónikus betegségmenedzsment-program folytatását is fontos feladatnak nevezte.
